2015. január 11., vasárnap

Csak légy önmagad

Előítéletek. Elvárások. Rosszakarók. Irigykedők... és még sorolhatnánk. 


Mindig akadnak olyan emberek az életünkben, akik hátráltatni akarnak bennünket. Akik meg akarnak minket változtatni. Akiket zavar a másságunk, a deviánsságunk. Akiknek nem vagyunk elég jók. Helytelen illúziókat alkotva végül el is hisszük nekik, hogy a fenébe, én tényleg nem vagyok elég jó. Ekkora hülyeséget! Mindenki úgy tökéletes, ahogy van. Bár sokan szeretnének megfelelni a társádalmi normáknak és hablabla... De minek? Miért nem elég, ha mi hiszünk magunkban? Ha mi szépnek látjuk magunkat? Miért kell mindig mástól elvárnunk a dicsérő szót? Nem vagyunk mi elegek saját magunknak? Hát dehogynem. 

Mindennnek az oka én vagyok. Én, saját magam. Én alakítom a jövőm, én alakítom ki az életszemléletemet, én vagyok a legfőbb oka a boldogságomnak. Én rajtam múlik minden.


Minden reggel, miután felkelek az ágyamból, eldöntöm, hogy ma önmagam leszek. S hogy ezt a valakit szeretni fogom. 


2015. január 4., vasárnap

Karácsony...nálam :)

 A karácsony az egyik kedvenc ünnepköröm, és igen részben az ajándékok miatt. Szeretek adni és kapni egyaránt. Meghát ilyenkor együtt a család, bár szerencsére a miénk nem tartozik azok közé, akik csak ünnepnapokon találkoznak. Ilyenkor mégis teljesen más légkör uralkodik. 

a tatzos tetkóm :3 ...kis karácsonyi masni :)


mézeskalácsházikócinegemódra :) :)

 A program ilyenkor nálam a következő: 24-én délelőtt betlehemi lángot hordunk a faluban, általában késő délután sikerül hazaérnem, ám idén hihetetlen módon már délre otthon voltam. Így évek óta először a szüleimmel fogyaszthattam el a keresztapum által készített isten halászlevet. :3 Mivel ilyen korán otthon voltam, alkalmam nyílt egy kis kecskéskedésre a nővéremmel. :D

,,Nézd! Világít az orrom!!"




 Ezután családi vacsira megyünk a mamámékhoz, és meg is ajándékozzuk egymás. Majd hazaérve otthon is mindenki megkeresi a maga kis csomagját.

mama adventi koszorúja

karácsonyfadísz a fánkról



 25-én a keresztszüleim és a kuzinom látogatnak meg bennünket, így lett egy új családtagunk is...DOBPERGÉÉÉÉS!! Töhötöm Juci (mivel a neme egyelőre még definiálatlan) :D Utána pedig mi látogatjuk meg a másik mamámékat, ahol legtöbbször összejön az egész család unokástul mindenestül, és mindenki elveszik a nagy hangzavarban...de én pont ezt imádom. :)

valahogy olyan kakukktojásnak érzem magam... :D
Töhötöm Juci